Gördülő ügyintézéssel csökken a rettegésünk a sárga csekktől

2017.09.21.

Szóval ott hagytuk abba a múltkor, hogy a feleségem barátnőjének ajánlására körbe néztünk a neten, hogy milyen állami támogatású hitelek vannak a fűtéskorszerűsítésre. Kis keresgélés után rá is tévedtünk az MFB honlapjára, ahol nem akartunk hinni a szemünknek: 

2017. áprilisától 115 milliárd forintra pályázhatnak azok a családi házak, társasházak és lakásszövetkezetek, melyek energetikai korszerűsítést és megújuló energiaforrások alkalmazását tervezik. Ráadásul nulla százalékos kamatozású hitelből, ezt mintha nekünk találták volna ki!

Nem is kellett több, másnap felkerekedtünk hát az asszonnyal a legközelebbi MFB Pontba, ahol rövid várakozás után egyből fogadtak is. Nagyon készséges volt az ügyintéző hölgy, türelmesen végighallgatta a történetünket, elmondtuk neki, hogy szeretnénk a régi konvektorokat kidobni, helyett cirkó fűtést beépíteni és a szigetelést is rendbe tenni.

Elmondta, hogy szeptember 1-től tovább egyszerűsítettek a feltételeken, és úgy látja semmi akadálya nincs, hogy felvegyük, a feltételeknek megfelelünk. Külön kiemelte, hogy az elszámolható költségek közé tartozik az anyagköltség, munkadíj, szakértői, tervezői, eljárási költségek, műszaki ellenőrzés költsége és a nyilvánosság biztosításának költségei. Ha az elvárt minimum önerővel (10% !!!)is rendelkezünk mehet is dolog.

Kitöltöttünk néhány nyomtatványt, majd egyeztettünk egy követkető időpontot, amikor az ilyenkor szokásos dolgokat (bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás) hoztuk magunkkal, illetve árajánlatot a tervezett munkákról. 

Az ügyintézés eddig – lekopogom – meglepően gördülékeny volt, és hatalmas mázlinkra a következő héten még szakembert is találtunk a munkára, akivel meg is tudtunk állapodni. Ha minden jól megy, az elkövetkezendő időszakban átfut a bankon is az igényünk és elkezdődhet a várva várt felújítás. 

Amint lesz fejlemény, jelentkezem, de addig is felkészítjük a lakást az ostromállapotra :)

Belevágtunk, hogy ne rettegjünk a sárga csekktől

2017.09.13.

Régi családi házban élünk Zuglóban, még a nagymamámtól örököltük, legutóbb a kilencvenes évek elején újítgattunk rajta, úgyhogy képzelhetitek, korszerűnek finoman sem nevezhető szegénykém, ellenben a sárga csekk rettegett ellenségünk. Még korábban elhatároztuk a párommal, hogy végre rendbe tesszük a szigetelést és a fűtési rendszert, de sajnos a válság keresztülhúzta a számításainkat, így a hitel szóba sem jöhetett. Ez pedig elég nagy kiadás lenne és ekkora tartalékunk pedig két lurkó mellett sosem volt. Most azonban, hogy úton van a harmadik elhatároztuk, hogy ha törik, ha szakad, végre gatyába rázzuk a házat. Úgy döntöttem, dokumentálom a történetünket, hátha tudunk ezzel más családoknak is segíteni. Lássuk. Első rész. 

Címkék: Hírek, Tanács-Adó

Óriási az érdeklődés a csok iránt

2016.07.29.

Óriási az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt, az idei első fél évben 61 ezren érdeklődtek a bankoknál, hat hónap alatt 11 900 kérelmet nyújtottak be, ezek összértéke 31,9 milliárd forint. Az elmúlt egy évben több mint 22 ezer családnak sikerült segíteni a csokkal, ami 43 milliárd forintos támogatást jelent.

Az adatok azt tanúsítják, hogy a magyarok bíznak ebben az otthonteremtési lehetőségben, és élnek is vele. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy a csok csak egy eleme az otthonteremtési programnak, a lakáshoz jutást segíti az áfacsökkentés, a háromgyermekeseknek járó 10 millió forintos támogatás és a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozása is

 A program népszerűsége megnyilvánul az építési engedélyek számának növekedésében is, a KSH legfrissebb adatai szerint az idei első hat hónapban több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly összesen.

A legjobban a megyei jogú városokban emelkedik a szám, de a községekben is 72 százalékos a növekedés.

A kormány azért indította el az otthonteremtési programot, hogy minden család saját lakáshoz vagy házhoz jusson, méghozzá elérhető áron. A kormány részéről minden szükséges forrás rendelkezésre áll, 2017-ben ez 211 milliárd forintot jelent.

A Jobbik a bérlakás-építési programot "erőlteti", pedig a saját lakás és a saját ház a polgári élet egyik nagyon fontos eleme.

A szocialista Korózs Lajos szerint az otthonteremtési kedvezményrendszer életidegen és mindenféle realitásoktól mentes.

Erre éppen 11 900 cáfolat érkezett.

 

A CSOK építteti az új ingatlanokat Csepelen és környékén

2016.07.07.

Míg XXI. kerületben a tavalyi év óriási lendülete után lassulás következett be, a városhatáron kívül fekvő települések ingatlanpiacát most legnagyobb mértékben a CSOK és az újépítésű ingatlanok mozgatják.

A legjelentősebb igény jelenleg az újépítésű ingatlanok iránt mutatkozik Csepelen és Szigetszentmiklós környékén is. Előbbinél ugyan nem nagyon vannak beruházások, tehát kielégíthetetlen a kereslet, az agglomerációban azonban már beindultak az építkezések. Mindez a Családok Otthonteremtési Kedvezményére (CSOK) vezethető vissza, mely iránt rendkívül élénk az érdeklődés a környéken.



Szigetszentmiklós egy részére már építési tilalom lépett érvénybe, mert annyi építési engedélyt adtak ki az elmúlt negyedévben, hogy ezeknek az ingatlanoknak a megépülése túlzott terhet jelentene a városnak. A nagyszámú új beköltöző ugyanis megterheli majd a város úthálózatát, vízhálózatát, ennyi új lakos számára nincs elég óvoda, iskola. A most zajló építkezéseknél nem lakások kialakítására kerül sor elsősorban, hanem családi házakéra, ikerházakéra, miközben a társasházi lakásokra is komoly kereslet mutatkozna.

A használt ingatlanok körében még mindig a kisebb méretű lakások a legkeresettebbek, de a tavalyi óriási lendület még ebben a szegmensben is alábbhagyott az idén. Az árak ennek megfelelően nem emelkednek az ingatlanpiacon, a kivételt egyedül a CSOK által érintett telkek jelentik a déli agglomerációban. Ezek iránt rendkívül nagy a kereslet, és az árak még a kevésbé frekventált területeken is meglódultak az elmúlt hónapokban.

Csepelen kicsit másként fest az ingatlanpiac, mint az előbb vázolt agglomerációban, hiszen a kerületre egyáltalán nem jellemzők az építési beruházások a beépíthető telkek hiánya miatt. A használt ingatlanok esetében is megtorpant a tavalyi lendület - még a paneleket is kevésbé keresik -, és az árak ugyan nem emelkednek, de így is meglehetősen magas szinten ragadtak be.

Aki ingatlant keres, az most elsősorban kisméretű lakást vásárolna. Ez az agglomerációban 8-10 milliós árakat jelent, de legfeljebb a 14 milliós árszintig merészkednek el a vásárolók, míg Csepelen valamivel magasabbak az árak: téglaépítésű használt lakások esetén 13-15 millió forintos árakról, míg felújítandó házaknál 18-22 milliós átlagárakról beszélhetünk. Jellemző egyébként, hogy sok tulajdonos túl magasra tartja lakása árát, így ezekre nem is akad vevő.

Ha valaki a déli agglomerációban nézne körül, akkor érdemes tudnia, hogy a települések közül Halásztelek a legdrágább, míg Szigethalom olcsóbb, és a kettő között helyezkednek el Szigetszentmiklós árai.

A várakozások szerint az elkövetkező hónapokat továbbra is a CSOK fogja meghatározni, és úgy néz ki, hogy majd valamikor ősszel csúcsosodhat a folyamat. Ekkora készülnek ugyanis el az első újépítésű lakások, melyeket az állami támogatással vesznek meg az emberek. Akkor fog kiderülni az is, hogy az új lakásra várók valóban megkapják-e a CSOK-ot, az pontosan hogyan és mikor érkezik meg az építési beruházók számlájára.
 

Forrás: Balla Ingatlaniroda

 

Címkék: CSOK-ajánló, Hírek

Körkép a CSOK-ra is alkalmas telekárakról

2016.06.15.

A CSOK igénybevételére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára Budapesten 13 százalékkal nőtt, ami jól jelzi az egyre növekedő érdeklődést a kedvezmény iránt. Az ország más régióbian egyelőre vegyesen alakultak a telekárak: Vas megyében drágultak, Pest megyében stagnáltak, míg Győr-Moson-Sopronban olcsóbbak lettek. Még mindig tekintélyes a különbség a külterületi és a lakóövezeti telkek értéke között. 

A telekpiacon folyamatos az élénkülés, a kínálat az egész országban ütemesen bővül, de ezzel párhuzamosan az árak is megugrottak. Budapesten az építésí telek négyzetméterára átlagosan 40 ezer forint környékén állt be, ami több mint 10 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. A jelenség mögött a nagycsaládosok megjelenése áll, akik érdeklődését elsősorban a CSOK fűti.

A budapesti agglomerációban érdekesen alakultak a telekárak december óta: Szigetszentmiklóson 5, Törökbálinton 25 százalékkal estek az árak, ezzel szemben Gödön és Gyömrőn 60-70 százalékos emelkedés tapasztalható. Várhatóan a CSOK-ra is alkalmas családi házat építeni tervezők Biatorbágy, Budaörs, Érd, Százhalombatta és Törökbálint felé veszik majd az irányt. Ezektől a kilengésektől eltekintve Pest megyében stagnáltak az árak, májusban átlagosan ugyanúgy 12 ezer forintba került egy négyzetméter, mint december végén. 

Országszerte is jelentős változások láthatóak, Vas megyében például 33 százalékkal 8 ezer forintra emelkedett a telkek átlagos négyzetméterára, Bács-Kiskunban 20 százalékkal 6 ezer forintra nőtt az átlagár a kínálati piacon. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében csökkentek az árak, mégpedig 25 százalékkal 15 ezer forintra, és Fejérben is olcsóbbak lettek a telkek, az átlagos négyzetméterár ebben a megyében 6 százalékkal 8 ezer forintra mérséklődött.

Forrás: ingatlan.com, Origo

Címkék: CSOK-kisokos, Hírek

A CSOK miatt keresettek 60 m2-es ingatlanok

2016.06.13.

Az eladók az elmúlt negyedévben is a reálisnál magasabb árakon hirdették meg lakásaikat, így nőtt a választék a VII., VIII. és XI. kerületek ingatlanpiacán. Ez viszont azzal jár, hogy a tulajdonosok nehezebben tudják értékesíteni ingatlanaikat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul egyre kevesebb az olyan vevő, aki gyorsan és “mindenáron” szeretne vásárolni. 

A túlárazott lakások iránti kereslet az elmúlt negyedévben határozottan csökkent. Ennek oka, hogy mivel egyre több eladó nem tudja értékesíteni ingatlanát, így mind nagyobb számban veszik igénybe ingatlanközvetítő segítségét az eladás során. 

Népszerű az Üllői út

Az előbb említett folyamat hatására viszont egyre nagyobb különbség mutatkozik az hirdetési, vagyis az irányárak, illetve a tényleges értékesítési árak között. A vevők körében továbbra is a készpénzzel rendelkezők dominálnak, de nem mindegyikük befektető, sokan vásárolnak közülük saját részre is lakást. A befektetők jellemzően inkább bérbeadás miatt vesznek most ingatlant, mivel egy kis ráfordítás után könnyen ki tudják adni a lakást. Viszont a továbbértékesítés jelenleg nem jó üzlet számukra, hiszen a magas árak miatt nem éri meg nekik egy nagyobb felújításba belefogni, mert nem érnek el megfelelő hasznot rajta. 

Az említett kerületekben viszonylag könnyen megy a bérbeadás, mert ezeken a környékeken sok az egyetem, a munkahely, jók a közlekedési adottságok. A jelentős kereslet miatt egyre több a kiadó lakás is, de tulajdonosaiknak meg kell barátkozniuk azzal a helyzettel, hogy már nem tudják olyan magas áron és olyan gyorsan kiadni ingatlanainkat, mint akár pár hónappal ezelőtt. 

Az Üllői úton, a metró vonalánál lévő kétszobás lakásokat most 70-80 ezer forintért lehet bérbe adni, így aztán egyre komolyabb választék alakul ki a piacon ragadt 130-140 ezer forintért kínált lakásokból. 

Ami az árakat illeti, az elmúlt három hónapban a VII. kerületben 380-560 ezer forintos eladási négyzetméterárak alakultak ki, míg a IX. kerületben - ugyancsak a téglalakások körében - 350-420 ezres négyzetméterárak voltak jellemzőek. Ugyanakkor a VIII. kerületi panellakásoknál 240-280 ezres árakkal találkozott az ingatlanközvetítő. 

Az új lakásoknál a 60 négyzetméter feletti, háromszobás lakások a legkeresettebbek, aminek a a CSOK lehet az oka. Ezek a lakások majd csak valamikor 2017 második felében lesznek beköltözhetők, ennek ellenére megjelenésük némi árcsökkentést eredményezhet majd a használt lakások piacán. 

A tapasztalatok szerint a beruházók igen nagy lendülettel kezdtek bele az új lakások építésébe, így hamarosan jelentős kínálat alakulhat ki ezekből, ami azzal jár, hogy a kisebb méretű használt lakások kínálata is megnövekedhet jövőre.

Forrás: Balla Ingatlaniroda, Origo

Címkék: Hírek

Belvárosi ingatlankörkép

2016.06.12.

Némi megnyugvás érzékelhető a belvárosi ingatlanpiacon a tavalyi őrület után. Az árak stabilizálódtak, de sok tulajdonos nincs tisztában a realitásokkal. A befektetők jelenléte továbbra is meghatározó, a bérleti piacot pedig változatlanul az óriási hiány jellemzi. 

Megnyugvás érezhető a belvárosi ingatlanpiacon az idei év első felében, ami azt jelenti, hogy a kereslet némileg visszaesett a “tavalyi őrülethez” képest. A kínálatra leginkább a túlárazott ingatlanok nagy száma a jellemző: sok ingatlantulajdonos ugyanis a pörgő piacot látva úgy gondolta, hogy most megpróbál túladni a lakásán, mégpedig megdöbbentően magas áron. Lassan azonban ők is kezdik belátni, hogy ez így nem fog menni. 

Az árak megrekedtek egy viszonylag magas szinten, maradt az erős kereslet, de messze nem olyan turbulens a piac, mint a tavalyi évben volt. Jelenleg főként azokat az ingatlanokat keresik az érdeklődők a belvárosban, melyeket rövid távú bérbeadásban tudnak hasznosítani. Erős a jelenléte a piacon annak a befektetői rétegnek, mely megpróbál a felkapott belvárosi lokációkban vásárolni, ami alapvetően a VII. kerületi “bulinegyedet” és környékét jelenti.

Nehéz lakást találni a belvárosban

A befektetők főként a kis lakásokat, a garzonlakásokat keresik, melyeket könnyen ki tudnak adni turistáknak. Emellett a nagyon nagy méretű lakásokat is megveszik, de csak akkor ha mélyen ár alatt találnak ajánlatokat. Ezekben a lakásokban négy-öt szobát átalakítanak hálószobákká, így próbálva kihasználni a méretben rejlő lehetőségeket. 

A bérlakások piacán nem történt változás, jelentős az igény a kiadó ingatlanokra, miközben nagyon alacsony a hosszú távú bérbeadásban kínált lakások száma. Akik az elmúlt években még hosszú távra adták ki lakásaikat, áttértek a rövid távú lakáskiadásra, így ezek az ingatlanok eltűntek a bérlakás-piacról.

A helyzet az elkövetkező hónapokban csak romlani fog, hiszen a felsőoktatási tanulmányaikat ősszel elkezdő diákok a nyári hónapokban akarnak majd lakásokat kivenni. Ez pedig tovább emeli az egyébként is magas bérleti díjakat.

Pedig jelenleg majdhogynem annyit kér el egy belvárosi lakás tulajdonosa az ingatlanáért, amennyit akar. Ez számszerűen azt jelenti, hogy még egy kis garzonlakást sem lehet kibérelni havi 100 ezer forint alatt. 

Az új diákok megjelenése hatással van az eladó lakások piacára is, mert azok a szülők, akik nem bérelni akarnak lakást a gyereküknek, az eladó lakásokra vadásznak. Ezek természetesen megint csak jellemzően kisméretű, 28-35 négyzetméteres ingatlanok, úgyhogy rövid távon várható, hogy ebben a szegmensben is emelkedni fognak az árak. 

Egyértelmű tehát, hogy a kisméretű lakás most a favorit az ingatlanvásárlók körében, és az is látható, hogy a befektetők és a fiatalok határozzák meg a belvárosi ingatlanpiacot, családokkal alig lehet találkozni. Ők inkább menekülnek a VII. kerület belső részeiről, a Kazinczy utca környékéről, hiszen a szórakozóhelyek nagy száma, és az éjszakánként ott felbukkanó fiatalok miatt gyakorlatilag élhetetlenné vált ez a rész számukra. 

Beindult tehát egyfajta elvándorlás a “bulinegyedből”, de az ingatlantulajdonosok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy számottevő most a kereslet a lakásaikra, így még a lerobbant ingatlanokért is megfelelő árat kaphatnak. Ez tehát jó kiszállási pont azoknak, akik úgy döntenek, hogy élhetőbb környék után néznek. 

A szigorúan vett Belvárosban viszont más a helyzet. Az V. kerület mindig is egy kiegyensúlyozottabb kerület volt, arányaiban kevesebb az eladó lakás, mint más kerületekben. A Duna-parti ingatlanok például gyakorlatilag nem cserélnek gazdát. Az árak errefelé mindig is magasabbak voltak, így az elmúlt időszakra sem volt jellemző olyan nagyarányú áremelkedés, mint a szomszédos VII. kerületben, melynek belső részén a korábbi 300 ezer forint környéki árak 500-600 ezer forint környékére kúsztak fel. 

Míg a VI. és VII. kerületben a Király utca, Kazinczy utca környéke a legfelkapottabb, addig az V. kerületben nem igazán érdekli a vevőket - különösen a külföldi befektetőket -, hogy pontosan hol, melyik utcában helyezkedik el az ingatlan, milyenek az adottságai, egyedül az számít, hogy az ingatlan a Belvárosban legyen.

Forrás: Balla Ingatlaniroda

Címkék: Hírek

Így élénkíti a CSOK a lakáspiacot

2016.06.10.

Január óta hónapról hónapra erősödnek a lakásvásárlási és építési hajlandóság a lakosság körében – erről tanúskodnak a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége felmérései. Az OTP Bank idén 10-20 ezer CSOK-kérelemre számít. A szakértők arra is számítanak, nyáron tömegével kezdődhetnek meg a családi házépítések az országban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége felmérései szerint budapesti lakáspiac nagyon erőteljesen élénkül, sőt, a gondot jelenleg az építőipari szakmunkások, valamint a fővárosi építési telkek hiánya jelenti. A tapasztalatok szerint az építőipari vállalkozások próbálják visszacsábítani a szakembereket, a cégeknél átlagosan 20 százalékos béremelést tapasztalnak.

Az OTP Bank idén 10-20 ezer CSOK-kérelemre számít (átlagosan kétmillió forintnyi értékben). 2016-ban országosan 20-40 ezer igénylés várható (ez összességében 60 milliárd forintot jelent). A legtöbb, közel 600 lakás a XI. kerületben épülhet meg idén, a 400 feletti szintet pedig a XIII., a XIV. és a IX. kerületekben haladhatják még meg.

A szakértők között egyébként abban is egyetértés mutatkozik, hogy nyáron megnövekedhet az érdeklődés a CSOK iránt, elsősorban a fővárosban. A szakértők arra is számítanak, nyáron tömegével kezdődhetnek meg a családi házépítések. Ráadásul a számuk még növekedhet is, akik a CSOK hatására január-márciusban vásároltak telket, még csak a terveztetés folyamatában lehetnek, vagyis az engedélyek száma várhatóan még magasabbra növekszik majd.

Ám a vidék sem szeretne lemaradni, az egyik legnagyobb ívű, a CSOK-kal összefüggő beruházás Tamásiban valósul meg, ahol az önkormányzat kilencvenlakásos lakóparkot épít és kedvezményesen kínál építési telkeket az igénylőknek. A város polgármestere, Porga Ferenc (Fidesz-KDNP) a fejlesztéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az érdeklődéstől függően három ütemben épül meg a lakópark a város üdülőterületéhez közel eső, három és fél hektáros, zöldövezeti területen.

Az önkormányzati tulajdonú Építő és Városüzemeltető Kft. kivitelezésében 50-90 négyzetméteres lakásokat magukban foglaló társasházakat és 100 négyzetméteres lakásokkal készülő sorházakat építenek meg. Egy 60 négyzetméteres lakást a családi kedvezmény és önerő húszmillió forintos összege körüli áron lehet majd megvásárolni.

Forrás: Portfolio

 

Címkék: CSOK-kisokos, Hírek

Az agglomerációban is hasít a CSOK

2016.06.07.

Előre látható volt, a CSOK bevezetése sokaknak ad lehetőséget a régi álmok megvalósítására. Például, sok olyan család számára, akik a fővárosban vagy a környékén már régóta szerettek volna családi házat. Az elmúlt fél évben jelentősen megnövekedett az érdeklődés a budapesti, és különösen az agglomerációban található házak, építési telkek iránt.

A vásárlók úgy tűnik, igyekeznek kihasználni a jelenleg elérhető állami támogatási lehetőségeket és kedvezményeket, így sokan az építkezés mellett teszik le voksukat, melyhez az otthonteremtési támogatást is igénybe veszik. Ez a tendencia erősen megfigyelhető az agglomerációban is.

A családok otthonteremtési kedvezményét érintő februári jogszabályváltozásoknak és az új építésű ingatlanokra vonatkozó áfa csökkentésének, a hozzá tartozó adó-visszatérítési támogatás lehetőségének, illetve a budapesti ingatlanárak nagymértékű emelkedésének köszönhetően 2016 első negyedévében jelentősen megnőtt az érdeklődés az agglomerációban található ingatlanok és az építési telkek iránt.

Ez derül ki a City Cartel ingatlanközvetítő hálózat adataiból. Az agglomerációban jellemzően a fővároshoz közeli, 20 kilométeres távolságon belüli települések legnépszerűbbek a vásárlók körében. A legnagyobb az érdeklődés Budakeszin, Szentendrén és Dunakeszin található építési telkek iránt.

A City Cartel adatai alapján a budai agglomerációban található építési telkek ára jelenleg négyzetméterenként 8000-15 000 forint között mozog. A népszerűbb települések esetén az árak az átlagosnál magasabbak, így például míg Budakeszin négyzetméterenként 15 000-20 000 forintos áron, Pilisvörösváron már négyzetméterenként 8 000-12 000 forintért is találhatnak építési telket az érdeklődők.

Az agglomerációban ingatlant keresők túlnyomó többsége a CSOK igénybevételével szándékozik vásárolni. A tapasztalatok szerint a 10 millió forint alatti - leginkább 3-5 millió forint közötti - összegért megvásárolható, 600-800 négyzetméteres építési telkek keresettebbek körükben. A telekvásárláshoz szükséges önerőt a vásárlók megtakarításaikból fedezik.

A City Cartel szakértői szerint az agglomerációban rövidtávon az építési telkek drágulására, egyes területeken - a megnövekedett kereslet miatt - a hiányára is fel kell készülni.

Budapesten a telkek átlagos négyzetméterára 39,5 ezer forint volt, ami 13 százalékos drágulást jelent a tavaly decemberi árszinthez képest – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A kínálat is jelentősen megnőtt, májusban 45 százalékkal több budapesti telek keresett gazdát, mint a múlt év végén. A telkek árait az év legelején még csak a lakásépítéseket tervező beruházók mozgatták, de az elmúlt egy-két hónapban a nagycsaládosok jelenléte is érezhetővé vált a piacon. Ők elsősorban a CSOK igénybevételével szeretnének saját családi házat építeni.

Az ingatlan.com szerint, akik családi ház építése céljából vásárolnának telket, azoknak mindenképpen érdemes lehet az agglomeráció dél-budai részén - Biatorbágyon, Budaörsön, Érden, Százhalombattán és Törökbálinton – vásárolni.

Forrás: Blogstar, MTI

Címkék: CSOK-kisokos, Hírek

Két év alatt 10 ezer új lakást hozhat a CSOK

2016.06.06.

A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése két év alatt csaknem tízezer olyan új lakással számol, amely a családi otthonteremtési kedvezmény hatására épül meg. A CSOK a nagycsaládosok új lakásvásárlása terén jelentős többletkeresletet hozhat, az új lakások áfa-csökkentése pedig elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását, megfelelő mennyiségű és minőségű új kínálatot biztosítva ezzel a megnövekedett keresletnek.

Idén további, közel ötezer új lakás megépülése várható, melyet a kiterjesztett otthonteremtési program felfutása után további ötezer új lakás megépülése követhet – vélik az MNB szakértői a jegybank májusban megjelentetett lakáspiaci jelentésében.

A CSOK megnövelése és erősebb differenciálása a nagycsaládosok új lakásvásárlása terén jelentős többletkeresletet hozhat. Az új lakások áfa-csökkentése mindezek mellett elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását, megfelelő mennyiségű és minőségű új kínálatot biztosítva ezzel a megnövekedett keresletnek.

Ötezer, tízezer, húszezer

A kiterjesztett otthonteremtési program és az új lakásokáfa-csökkentése a lakáspiac kínálati és keresleti feltételeit is érdemben javítja. Az intézkedések bevezetését követően azelhalasztott beruházások realizálódására számít a MNB, így a már kiadott engedélyek száma alapján az idei évben továbbiközel ötezer új lakás megépülése várható, melyet a programkihasználtságának felfutása után további ötezer új lakás megépülésekövethet.

Az MNB szakértői szerint a kormányzati intézkedések hatására érdemben nőhet az új építésű lakások száma, 2017-ben csaknem húszezer új ingatlan épülhet úgy, hogy közben a lakossági beruházások aránya is jelentősen növekszik majd. (Nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít a magyarországi lakásállomány. A viszonylag kisszámú ingatlan mellett viszont a meglévők minősége is szükségessé teszi az új építéseket és a felújításokat.)

Az új lakások építését ösztönző intézkedések a gazdaság több szektorát is befolyásolják. A megvalósuló új beruházások közvetlenül emelik az építőipar termelését, míg az ingatlanforgalmazással foglalkozó, valamint a pénzügyi és biztosítási ágazatok teljesítményé-re közvetetten gyakorolnak pozitív hatást.

A lakásárak tavaly több mint tíz százalékkal emelkedtek, ezzel párhuzamosan az ingatlanpiaci forgalom is jelentősen nőtt. Az árak elmúlt két évben tapasztalható növekedése után a közeljövőben már lassulni fog a drágulás.

A lakáspiaci élénkülést a javuló munkapiaci kilátások mellett a reáljövedelmek emelkedése is támogatja, miközben az alacsony kamatkörnyezet vonzó befektetéssé teszi az ingatlanokat.

A lakáshitelezés kondíciói várhatóan nem változnak, jelenleg 6 százalék alatt a lakáshitelek kamata, a kamatfelár több mint 400 bázispontos, a régiós átlagnál 100-150 bázisponttal magasabb, ebben van még tér az alkalmazkodásra. Az MNB szerint a magas felár oka az, hogy még mindig magas a nem teljesítő hitelek állománya a bankrendszerben, aminek a csökkentésére a jegybank számos javaslatot tett, ám a piaci verseny mérsékelheti a felárat.

Az MNB évente kétszer tervezi a lakáspiaci jelentés elkészítését, a következő kiadás ősszel várható, valós idejű tranzakciós adatokkal.

Forrás: MNB - Blogstar

Címkék: CSOK-kisokos, Hírek

Ezeket a cikkeket olvastad már?